A szülőknek soha nem könnyű elválni a gyermeküktől. Még akkor sem, ha a gyerkőc csupán egyetlen éjszakát tölt a legjobb barátjánál, akkor pedig még kevésbé, ha táborozni indul – még ha csak egyetlen hétre is. Aztán amikor arról értesülnek, hogy a csemete nélkülük is kitűnően érzi magát a táborban, akkor jön a megkönnyebbülés, hogy nem kell a lelkieket túlaggódni. De mi tegyünk, és hogyan viselkedjünk, amikor a hazaérkezik a táborozónk? Mutatjuk az 5 legfontosabb tippet!
1. Ne gondolj rosszra!
A gyerekek nagyon örülnek, amikor egy hosszabb táborozást követően találkoznak a családdal, azonban előfordulhat, hogy napokig még szomorkodnak, mert el kellett szakadniuk az újonnan megismert barátaiktól. A szülőknek támogatniuk kell a gyerekeket – semmiképpen sem hagyhatják, hogy a féltékenység kisördöge elkezdjen mocorogni bennük. A tábor egyik pozitív hatása, hogy ott a gyerekek az esetek nagy százalékában önfeledtnek, önállónak és szabadnak érezhetik magukat.
2. Hallgasd meg!
A gyerekek imádják kibeszélni az kalandjaikat. Ez segít nekik rendszerezni a táborban gyűjtött tapasztalatokat. Mindig figyelmesen hallgassuk végig őket, és válaszoljunk, ha kérdeznek – ezek a bensőséges információcserék nyújtanak nekik támaszt az impulzusok megértésében, feldolgozásában.
3. Hagyd visszaállni!
A táborokban más a napirend, mint amit a gyerekek év közben megszoktak – főleg azoknál, akik nyáron előszeretettel alszanak sokáig. Egy táborban esetleg már korán ébreszthetik a táborlakókat; esetleg minden napra jut nem egy fantasztikus program, verseny, élmény… Előfordulhat, hogy a frissen hazatérőnek több napra is szüksége lesz, amíg megint „visszatalál a régi életébe”, és újra felveszi a otthoni ritmust. Semmiképpen sem szabad zsörtölődni emiatt! Ezt csaknem minden táborozó átéli és megtapasztalja – százból kilencvenkilenc gyerek alszik a tábor utáni napokban, mint egy mormota.
4. Ne hüledezz!
A gyerekek – korosztálytól függetlenül – hajlamosabbak elveszíteni a dolgaikat. Az is benne van a pakliban, hogy táborozónk cuccai közül egy-kettő nem olyan állapotban jut haza, mint amikor a hátizsákjába pakolta őket. Csak nyugi! Tilos a lurkót megszidni, ha egy fogkefét (vagy két sapkát vagy három gatyát vagy négy pár zoknit) a táborban felejtett, vagy nem használta el az összes tusfürdőt, amíg távol volt. A felnőtteknek is vannak hasonló történeteik.
5. Légy büszke!
Csemeténk a táborban fizikailag is sokat változhat. Az a legkevesebb, ha jól lebarnul. A leginkább szembeötlő a lelki-érzelmi változás lesz. Ne csodálkozzunk, inkább örüljünk annak, ha ezentúl többet segít majd otthon, vagy jobban értékeli a velünk töltött időt. Azt is pozitívumként fogjuk fel, ha önállóbb lesz, és ez nemcsak a cselekedeteiben, hanem a döntéseiben is megnyilvánul majd. A táborozásnak csodás hatásai vannak, ezek is közéjük tartoznak.
