Hidegháborúnak az 1947 és 1991 közötti időszakot nevezzük, ami sok nemzetközi konfliktust eredményezett a két szuperhatalom miatt. Az egyik pillére az USA, a másik a Szovjetunió, illetve a hozzájuk csatlakozó országok. A két nyertes eltért ideológiában, gazdaságban, kultúrában, ugyan ténylegesen nem harcoltak egymás ellen, de az előbb felsorolt területeken már nem sokkal a II. világháborút lezáró békék aláírása után megindult a rivalizálás. Leegyszerűsítve: a kapitalizmus csapott össze a kommunizmussal. A saját eszméit mindkét ország felsőbbrendűnek tartotta. Európát a katonai szövetségi rendszerük alapján nyugati és keleti tömbre osztották. A keleti tömbhöz került Jugoszlávia, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Bulgária, az NDK és Románia. A nyugatihoz pedig Spanyolország, Nagy-Britannia, Portugália, Franciaország, Olaszország, NSZK, Norvégia, Izland, Belgium, Luxemburg, Dánia és Hollandia tartozott. A keleti tömböt a Szovjetunió, a nyugatit az USA vezette.
Cserkészek kontra úttörők
Mindenből volt kapitalista és kommunista változat, természetesen a táboroztatás sem maradhatott ki ebből. Az ifjúság nevelését mindketten fontosnak tartották, az USA-ban a cserkészek, a Szovjetunióban az úttörők építették a jövőt. A rossz nyelvek szerint az oroszok még ezt a mozgalmat is lemásolták, szovjetesítették.
Önként és dalolva…
…pártpolitikától függetlenül kerültek be a cserkészek közé a gyerekek, akiket 6 és 25 éves koruk között foglalkoztattak. Nem számított a vallási hovatartozás, a származás és a vagyoni helyzet. Alapvető célként a felelős állampolgárok nevelését tűzték ki, akik testileg-szellemileg frissek, és képesek lesznek elsimítani a társadalmi feszültségeket, amik azért Amerikában mindig is voltak/vannak.
A legfontosabb: mindenki legyen egyforma!
Hogyan? Egyenruhában! A cserkészek khaki színűt hordanak ma is, zöld nyakkendővel és kalappal. Különböző jelvényeket kapnak a jól elvégzett feladatokért. Ezeket minden tag ismeri, és így mindenki láthatja a másik eredményeit, ami ösztönzi a csoport többi tagját, hogy még jobbá váljon.
A cserkészmódszer…
…más szóval cserkésztörvény. A kisdobosok hat és az úttörők tíz pontja a szovjet megfelelője. Ezt már lord Baden-Powell is megfogalmazta Angliában, amikor az első cserkésztábort szervezte (hamar világméretűvé nőtte ki magát a kezdeményezés a 20. század elején). A lényeg: cselekedve tanulni, kis csoportban, változatos programokkal, amik ösztönzőek. Személyes fejlődést elérni természetes környezetben, felnőtt felügyelet alatt. Ezek a legfontosabb alapértékek, amik összekötik az összes cserkészszövetséget a világon.
Ami még lényeges
Hetente gyűléseznek a tagok a helyi központokban, táboroznak nyaranta, csapatok szintjén. Négyévente rendezik meg a cserkészdzsemborit, a nemzetközi cserkésztalálkozót, mindig más országban. Játékos feladatokkal, vetélkedőkkel várják a résztvevőket. Lehetőségük van a különböző nemzeteknek a jelvénycserére egy-egy ilyen alkalommal. Vízi sportokat is kipróbálnak, ezt mindig a tábor helyszínének adottságai határozzák meg. Az aktuális, világot érintő problémákat is megvitatják ilyenkor.
Az USA-ban a fiúk és a lányok eltérő szövetséghez tartoznak, nincs koedukáció. A lányok csak 14 év felett lehetnek tagok, a fiúk már 6 éves korban. Van olyan ország, ahol vegyülhetnek, de a lényeg mindenhol ugyanaz: „itt mindenki érezheti, hogy együtt egy nagy testvériség tagjai” (Baden-Powell).
Kropokné Kiss Éva
