A PEOPLE TEAM szervezői nyaranta három turnusban várják a világ minden tájáról érkező 7–17 éves gyerekeket. Az erdélyi Icu élete legjobb élményei között tartja számon a kecskeméti nyári tábort.
„Még csak egyszer voltam a PT-ben, akkor is egy turnuson, de annyira tetszett, hogy jövőre három hétre szeretnék menni. Ez volt életem legjobb tábora. Az angolos szekciót választottam – először nem akartam jelentkezni, de amikor láttam, hogy idegen nyelvűek a tanárok, úgy gondoltam, hogy nem hagyhatom ki ezt a lehetőséget. Itt beszélhettem életemben először angolul egy külföldivel, és imádtam; nem tudtam, hogy képes vagyok rá. Szerintem sokat fejlődött az angolom, folyékonyabban beszélek. Az egész világon tudom hasznosítani az itt szerzett tapasztalataimat, mivel az angol világnyelv.
Kifejezetten szerettem a másfél órás foglalkozásokat, amikor általában játszottunk valamit, és közben beszélgettünk. A lehető legjobb, legviccesebb tanárt kaptuk, és a társaság is jó volt. Az egyik legmulatságosabb sztorim ahhoz kapcsolódik, amikor elő kellett adnunk egy kitalált személyt, és egyikünk egy orosz származású alakot választott, így végig orosz akcentussal kellett angolul beszélnie. Ott mindegyikünk meghalt a nevetéstől.
A PT-tábor óriási, és bár több százan voltunk, mégsem tűnt úgy, hogy tömeg lett volna, mert akkora a terület. Sok mindennel el tudtuk foglalni magunkat a szabadidőben, volt például foci, kosárlabda, röpi, tenisz, pingpong és trambulin. A kollégium tiszta volt, tetszett a szobakialakítás; egy barátnőmmel érkeztem, és így ketten voltunk szobatársak.
A vacsira adott pizzáknak örültem, és az ebédek is egytől egyig ízlettek. Nagyon szerettem a rizst hússal. Egyik nap ettem sajtkrémlevest is, isteni volt. Egyedül az nem tetszett, hogy reggeli után a péksütiket nem vihettük ki, illetve a szobánkba. Sokszor előfordult, hogy későn keltünk, és kevés időnk maradt órák előtt reggelizni, és ilyenkor jó lett volna, ha a fél péksütit felvihettük volna, hogy megegyük az órák közti szünetekben.
Történt pár félreértés, mivel én erdélyi vagyok, a táboros barátaim többsége pedig magyarországi. Sok szavunk eltér, vannak, amiket mi egyáltalán nem használunk. Ilyen például a skacok. Nagyon fura és vicces volt, amikor így szólítottak minket, bárhogy próbáltuk, nem tudtuk visszatartani a röhögést ennek a szónak a hallatán.
A PT-ben a legjobb az utolsó este volt: a buli, a tánc, a karaoke és a jó zenék, na és csak azért mentem tetováltatni és körmöt festetni, mert ezeket Yousef csinálta. Sosem fogom elfelejteni ezt a napot.
A szüleim tábor előtt sem féltettek, de miután beszámoltam nekik, nagyon boldogok voltak, hogy ilyen jól éreztem magamat a PT-ben. Szerintem az ott lévő emberek hatására én is közvetlenebb lettem, és most már könnyebben barátkozom. Már első nap meglepődtem azon, hogy mennyire kedves volt mindenki, milyen segítőkészek és barátságosak, és ez végig így maradt. Egy lengyel kislány például megtanította nekem lengyelül a »lengyel, magyar – két jó barát, együtt táncol, s issza borát« mondókát.”
Testközelből is megtapasztalnád, milyen a PEOPLE TEAM nyári tábora? Akkor kövesd a Facebook-oldalukat, így az elsők között értesülhetsz arról, ha jelentkezhetsz a júliusi–augusztusi turnusokra.
