A társadalom változásának velejárója, hogy a társadalom tagjai közötti kapcsolatok is változnak. A múlt század közepétől, eleinte főleg a nagyvárosokban, majd idővel kisebb településeken is, a korábbi magázódás helyébe lépett a tegeződés. Ez összefüggésben áll azzal a felismeréssel, miszerint a tisztelet a másik fél iránt nem csupán vagy egyáltalán nem a megszólítástól függ. A formális kapcsolatok – különösen igaz ez a gyerekek és felnőttek közötti kapcsolatokra – fokozatosan váltak egyre megengedőbbé, egyre lazábbá.
Szülők és gyerekek
A családon belüli kapcsolatok természetesen nem csupán a megszólításokban változtak, hanem sokkal partneribbé váltak minden téren. A gyerekek véleménye, személyisége, érdeklődési köre és ezek figyelembevétele sokkal hangsúlyosabbá vált. Ez sokat számít a nyári programok eltervezésekor, kiválasztásakor. Viszont ezekben a megengedőbb viszonyokban még inkább jellemző lehet a hétköznapok monotóniája. A több együtt töltött idő, a szabadabb beszélgetések, a több közös program természetesen mindenkinek előnyös, de emellett megvan az igény a külön szerzett élményekre is. A szülők és gyerekeik kapcsolatában sokszor kifejezetten jótékony hatással lehet, ha külön töltenek egy-egy hetet, új benyomásokat, új ismeretségeket szereznek. Kisiskoláskor alatt ez nem minden gyermek számára jó választás, érdemes megvárni, míg a gyerekek elég érettek lesznek ahhoz, hogy ne a hiányérzet domináljon, amíg a szüleiktől távol vannak. E felett a kor felett azonban a táborozás kiváló lehetőség a tapasztalatszerzésre és az önállósodásra, aminek önbizalomfejlesztő hatása is van. Ráadásul a kiszakadás a mindennapokból csökkentheti a generációk közt felhalmozódó feszültséget. A viszontlátás öröme sok nézeteltérést tud feledtetni.
Táboroztatók és táborozók
A táborban nem a szülő a felelős, hanem más felnőttek. Akkor mi a különbség? Az egymással szerzett tapasztalások mássága, a rugalmasabb keretek, a monotonitás hiánya. A tábor nem a mindennapok mókuskerekéről, nem a bevett viselkedési formákról szól. A táboroztató személye persze meghatározó, akár ismerősről, akár korábban ismeretlen felnőttről legyen szó. Szabályok pedig ugyanúgy vannak, csak nem ugyanolyanok, mint a hétköznapokban. A táborozás fő eleme a minőségi idő eltöltése, aminek máskor általában kevés szerep jut a mindennapi teendők között. Az pedig egyértelmű, hogy mennyivel könnyebb valakivel jól kijönni, jobban együttműködni kellemesebb programok között. A táboroztató feladata ilyen szempontból sokkal hálásabb szerep. A gyerekek azért vannak körülötte, mert ott akarnak lenni, és azért csinálják a dolgokat, mert szívesen teszik. Ennek ellenére természetesen fontos az, hogy a táborozók elfogadják és betartsák a szabályokat. A tapasztalatok szerint ezt könnyebb elérni, ha valaki kedvesen és vidáman közelíti meg őket.
Viselkedéskultúra
Minden tábornak megvannak a maga szabályai, amelyek magukba foglalják a biztonsági előírásokat, illetve ezek mellett megfelelnek a körülmények alkotta elvárásoknak is. A táboroztatók és a táborozók közös érdeke ezek betartása. Másként alakulnak bejárós és ottalvós, kisebb vagy több száz főt számláló táborok esetén. A cél azonban – a biztonság mellett – ugyanaz: a jól együtt töltött idő.
L. Molnár Edit
