A múltkori béna vakáció után elhatároztam, hogy csúcsszuper lesz a mostani nyári szünetem. Ehhez megtettem az első lépéseket, kezembe vettem az irányítást.
Az időtényező
Egyrészt időben elkezdtem a tervezést-szervezést. Ahogy eljött az új év, máris nézegetni kezdtem a táborok honlapjait. Kiírtam a kínálatból azokat, amik nekem tetszettek. A farsang után megmutattam a szüleimnek a listát, és ők megmondták, melyikre van pénzünk. Húsvétra már le is volt fixálva az a három tábor, ahová megyek. Az első egy angoltábor a Mátrában, a másik egy zenei tábor Óbudán. A harmadik pedig a PEOPLE TEAM kecskeméti tábora.
A nagyszülők
Nagyiék számára nagy élmény volt a tavalyi amerikai körutazás. El is költötték rá az utolsó vasukat. Tulajdonképpen szerencsére, mert idén végre rám fognak érni. Papi elvisz egy kézilabdameccsre, aztán beülünk valami ír pubba sörözni, ő alkoholosat, én menteset, de erről egy szót se a szüleimnek! Nagyi múzeumba hívott, először húztam a számat, de aztán kiderült, hogy nem festményeket kell bámulni, hanem a Csodák Palotájára meg az Illúziók Múzeumára gondolt. Strandolni is megyünk együtt, a Palatinusra, ahol az összes csúszdán lecsúszok majd, még a legdurvábbon is.
Barátok
A régi barátok és barátnők pedig… Némelyikkel eléggé meglazult a kapcsolat. Csak Katával tervezzük, hogy elmegyünk a Liget Élményfürdőbe. Kardossal viszont annyira jóban lettünk, hogy már egész nagy távolságokra is elbicajoztunk. Alcsisziget, Tiszavárkony, Tószeg. A legközelebbi cél Martfű. Odatekerünk, aztán fürdünk egyet a termálstrandon.
A szerény kis Evelinnel korábban senki sem barátkozott, de én tavaly a Tisza-parton rájöttem, mennyire vicces és jó fej. A kecskeméti táborba őt hívtam el magammal. Mivel mindketten szeretünk bohóckodni, csak ő nagy közönség előtt eddig nem mert, ezért a drámatábort választottuk. Lehet alakítani a történeten, improvizálni, megmutatni, kik is vagyunk valójában. Igaz, kőkemény két hét vár ránk, de a végén egy szuperprodukciót adhatunk elő a közönségnek.
Szerző: Tóth Réka
