O. élményei: A táborban szerintem a legjobbak az esti programok voltak. Ilyenkor mindig történt valami izgalmas, és a Koboldok városa meg a Szolgáltatóház voltak a kedvenceim. Az egész tábor területét imádtam, de a Hangár és a focipálya volt a csúcs, mert ott mindenki együtt volt, nevettünk, beszélgettünk, és sosem éreztem magam egyedül. Aztán egyszer az is előfordult, hogy túl hangosak voltunk éjszaka, és a következő napon nem a sportpályákon tartottuk az éjszakai versenyeket, de hát ez benne van. Ilyen a táborozás, gondolom.
A legjobb érzés az volt, amikor megérkeztünk, és mindenki örült egymásnak. Olyan volt, mintha egy nagy család lennénk. A táborban állandóan mosolyogtam, mert mindig jókedv volt, és el tudtam felejteni mindent, ami otthon történt. Mielőtt megérkeztem táborozni, történtek márunk szomorú dolgok. De erről nem is akarok semmit mondani most. Nem is tudnék egyetlen legjobb pillanatot mondani, mert számomra az egész tábor egy nagy élmény volt.
Nagyon tetszett, hogy mindenki segített mindenkinek. Ha valaki bosszantó volt, találtak neki valami elfoglaltságot vagy társat, és ettől rögtön feldobódott a hangulat. Előfordultak persze veszekedések, de hát a gyerekek már csak ilyenek. Ellenséges soha senki sem volt. Akik összevesztek, azok is kibékültek hamar. Ebben azért nagy segítséget nyújtottak a mókusok. Mindenhol ott voltak, mindig lehetett rájuk számítani. Jó érzés volt látni, amikor sikerült kibékíteni a gyerekeket.
Ebben a táborban megtanultam, hogy nem kell félni a kihívásoktól. Új embereket ismertem meg, sokat nevettem, és rájöttem, hogy olyan dolgokra is képes vagyok, amiket korábban nem hittem volna magamról. A PT-ben a vidámság, a kedvesség és a humor alap, ezért éreztem magam ennyire jól.
Lejegyezte: Kemenczei Mona
