A kultúrát az egyik generáció továbbadja a másiknak, mert ez egy ismeret, amit mindenkinek el kell sajátítani. Folyamatos, minták alapján épül, állandóan változik. Kulturálódni bárhol, bármikor lehetséges, akár egy nyári tábor is alkalmas erre. A táborok felépítik saját világukat, eközben hagyományokat elevenítenek fel, és oktatják a csoporttagokat. A résztvevők megértik és elsajátítják a szabályokat, s hozzájárulnak az eredményes működéséhez, amíg üdülnek.
A 19. századi változások
A táborozás története 1861-ben kezdődött, tehát körülbelül 160 éve. A 19. század végén az USA-ban nagy erőkkel megindult az iparosodás, ami magával hozta a városok fejlődését. Ez megváltoztatta az ott élő gyerekek életét, akiknek szülei a jobb életkörülmények miatt költöztek faluról a városba. Az emberek zsúfolt bérházakban laktak, a gyerekek szabadtéri tevékenysége nagymértékben csökkent, Úgy vélték, ez a fiúknál nagyobb problémát okozott, mint a lányoknál, mert a férfivá válás akkoriban szabadtéri foglalkozásokhoz kötődött.
Félelmek és a megoldás
Azt hitték, ha a fiúk sok időt töltenek otthon, akkor elnőiesednek, és a folyamat erkölcsi romlást is elindít majd. Ezért Frederick W. Gunn Connecticut államban 1861-ben meghirdette az első mai értelemben vett tábort. Küldetésének tartotta a falusi kultúra megismertetését az ifjabb korosztállyal. A vallási, közösségi vezetők is az ügy mellé álltak. Természetesen először csak fiúk vehették igénybe. Jellemük a szabadban formálódott, úsztak, eveztek, lőni tanultak, vadásztak, emellett vezetői készségek elsajátítását is oktatták ezen a helyen. Ebből következik, hogy a gazdagabbak és a középosztály tagjaiból kerültek ki a résztvevők, mert az alsóbb osztályok gyermekei dolgoztak vagy otthon segítettek.
A 19. század végére száz, 1910-re ezer nyári tábor működött az USA területén a középosztálybeli fiúk számára. A célját elérte, mert a városiak is megismerték a régi hagyományokat, az ősi kultúrát.
A lányos változat
A lánytáborok szervezése 1914 körül indult meg, elsősorban életvezetési praktikákra kihegyezve, a házimunka egyes fázisait sajátították el a hölgyek, megtanultak szabni, varrni. Visszaemlékezésekben, naplókban olvasható, hogy sokan csalódtak. Azt hitték, hogy ugyanazokat tanulják, mint fiú kortársaik. Volt olyan üdülés, ahol egy héten keresztül mindennap zoknit stoppoltak. Az I. világháború után már a független, élvezeteket hajszoló nőtípus ellensúlyozására szerveztek 1-2 hetes programokat. Az új eszmék terjedését szerették volna ezzel megállítani, a zenei ízlés és a rövid szoknyák, ruhák ellen kampányoltak, középpontba helyezve a házimunka fontosságát.
…és ami utána következett
A Szovjetunió megalakulása elhozta az úttörőmozgalmakat, ennek kapitalista megfelelője a cserkészszövetség az USA-ban. A Szovjetunió felbomlása és a világ fejlődése pedig nagyjából 1990-től a tematikus táborok irányába mozdította el a gyerekek nyaraltatását. Napjainkban is ez a tendencia érvényesül, azzal kiegészítve, hogy a keresletet számítástechnikai játékok, a robotika, a drónok határozzák meg. Természetesen a megszokott nyelvi és sporttáborok iránt is sokan érdeklődnek. A kevés ingert adó nyaralásra ma már nincs kereslet.
Kropokné Kiss Éva
