Az utolsó nap az iskolában csupa móka és kacagás, ahogyan azt Móricka elképzeli. Nekünk itt van Irén, a szigorú történelem-tanárnő. Szerdán le kellett zárniuk a tanároknak a jegyeinket, csütörtökön megtörtént az osztályozóértekezlet, ő mégis a legeslegutolsó napon, pénteken írat velünk egy röpdolgozatot. Meg kell hozzá tanulni húsz új évszámot, tíz fogalmat, mindenféle neveket és eseményeket. Máté kicsit szemtelenül megkérdezte, hogy mégis hová fogja beírni a jegyeinket, ha lezárt a KRÉTA, de Irén „megnyugtatta” őt, hogy majd ezzel a jeggyel indítjuk a következő tanévet.
Röpdoga?
Ne már! Nyolcadik elején rögtön karókkal indulunk? Mert az egészen biztos, hogy erre a röpire nem fog senki se tanulni, a stréber Novákot kivéve. Boti bá szerint jövőre kedves lesz, és biztosan nem fogja ezeket a jegyeket beírni a tanárnő. Aha, Irén néni és a kedvesség, két ellentétes fogalom. Talán csak be akar minket fenyíteni, hogy még a vakáció előtt is odafigyeljünk rá. A tanév 180 napján odafigyeltünk, legalább az utolsón nem engedhetnénk ki egy kicsit?
Lazulás
Boti bával lazulás lesz, nyelvi játékokat ígért nekünk. Lesz szócsata, akasztófázás, és mi, hetedikes kamaszok kiköveteltük tőle azt az idétlen mondókát, amit még harmadikban tanított nekünk. A magyartanárnőnk filmnézést tervez – legalább így lesz némi fogalmunk a kötelező olvasmányról, amit nagyjából senki sem olvasott el. Zoli bával egész órán kint leszünk, nem kell egy kört se lefutnunk, ellenben annyit focizhatunk, amennyit csak akarunk.
Vízipisztolyos tanárok
Az ötödik órára a tanáraink vízipisztolycsatát hirdettek az udvaron. Mindenki hoz egy fegyvert, a Selmeci egy egész vízipuska-arzenált. Kikerülnek a vödrök, lekerülnek a fiúkról a pólók, a lányok meg visongani fognak az első vízcseppektől. Talán Vivi nem, ő elég kemény csaj. Én, ha részt vesz benne, akkor Irén nénit fogom lőni, hogy megbosszuljam a terrort. Másrészt a Vivit, csak hogy odafigyeljen rám végre.
Szerző: Tóth Réka
