A sokszínű programok a résztvevőket is változatosságra ösztönzik. Ezúttal Panna beszélt arról, milyen tapasztalatokat szerzett a PEOPLE TEAM (PT) kecskeméti nyári táborában táborozóként és táboroztatóként.
Fejtsd ki: miért most, miért velük, miért ezt, miért a PT-ben?
Most, mert mikor máskor? Velük, mert a többiek nem elérhetők (biztos alváson van a telefonjuk). A PT-ben, mert máshol nem is lenne érdemes időt szorítani rá, és itt mondhatom azt, ha kalamajkába keveredek, hogy „csak a PT-ben”.
A legfurább kajálásod vagy kajád a táborban?
Akik értenek hozzá, tudják, hogy a PT-ebédnél mindig érhet valami rendkívüli meglepetés. Ezt az állítást értelmezzétek, ahogy akarjátok (úgy értem, pozitívan vagy negatívan). Az egyik – hogy is mondjam – legkülönlegesebb étek a Soba leves. Igazi ínyencség. Mindazonáltal jóból is megárt a sok, ahogy szokták volt mondani. Ilyenkor szeretem feldobni valami plusszal a már megunt ételt. Ez valakinek például mogyoródarabkák a nutellás kenyéren vagy ketchup a pizzához (amit én nem értek és nem is fogok megérteni, míg világ a világ). Nos, ez esetben nekem tejföl volt a Soba leveshez. Csodálatos, mondhatni, éttermi minőség. Várom, hogy újból előbújhasson belőlem a Gordon Ramsay-énem a harmadik hét végére.
Mi volt a legjobb táboros melód?
Nagyon szeretek mosogatni. Ez hülyén hangzik, de így van. Lehet, mert szeretem, ha feltűnően látszik, hogy van eredménye annak, amit csinálok. Vágjátok, piszkos tányérból tiszta tányért varázsolok. Na és persze ott vannak az improvizált karaokepillanatok. ABBA-számokat énekelni ÉS mosogatni. Na az az igazi!
Milyen személyi pozíciót javasolnál a meglévők mellé?
Ater személyes testőre(i). Vagy kommandósok (if you know what I mean).
Ezt a szót vagy kifejezést csak a PT-ben hallhattad…
„A templomosok gyóntatást (vagy jóslást?, végül is egykutya) rendeznek a raktár mellett a holnap esti szolgáltatóházban.” Na ezt fejtse meg valaki!
Mondj egy élményt abból az időből, amikor még táborozó voltál!
Kedvenc élményt kérdeztetek. Nem tudok erre a kérdésre válaszolni. Soha nem sok szétszórt élményként élem meg a tábort, hanem EGY HATALMAS élményként. Körülírni, hogy mennyi barátságot kötöttem a kosárpályán, mennyit nevettem idegenekkel, miközben közösen terveztük meg, melyik standot fosztjuk ki következőnek egy Koboldok városa közben, vagy hogy milyen menőnek találtam óriáskígyóval a nyakamban jégkrémet enni, évekig is eltarthatna. Biztos sokan ezt írják, de csak azért, mert igaz. Egyszer egy táboroztató azt mondta: „A PT olyan, mint egy hatalmas burok, ahol csak jó fej és jószívű emberek vannak.” Igaza volt.
