FLX03 | A való világ

Kecskeméti gyerektábor élménybeszámoló

Kora délutánra kezdem megérteni, miért jöttünk le már pénteken: felépíteni a tábort. Oké, nem kell maltert keverni és tetőt ácsolni, de azért van munka bőven. Rájöttem, hogy a kémia–biológia szak itt nem lesz elég. Legalább öt új szakmát fogok megtanulni. Áldom az eget, hogy a nagypapám műhelyében segédkeztem. A trambulinok összeszerelése nem volt egyszerű. Rögtön ki is próbáltuk őket. Aztán beosztottak mosogatni. Rögtön küldtem egy képet haza a tányérhegyek mellől. Anyám csak annyit írt vissza: „Kisfiam, welcome to the real world!”

Előző bejegyzés
FLX02 | Teddy, a barát
Következő bejegyzés
FLX04 | Infóhegyek
Kapcsolódó

Még több